Manapság mindenhol műanyag vesz körbe minket. Ha ebben a percben is szétnézel magad körül, egész biztosan találsz műanyagból készült tárgyakat, termékeket.
A műanyag gyártás hússzor nagyobb most, 2018-ban, mint az 1960-as években volt. És az előrejelzések szerint 2050-ig ez még négyszereződni fog. Sőt, a legjobb úton haladunk affelé is, hogy 2050-re több műanyag hulladék legyen az óceánokban, mint hal… Habár számos műanyag fajtát ismerünk a világon, 90%-uk fosszilis energiahordozókból készül. A világ olajkészletének 6%-át műanyag gyártásra használják fel, ez az összeg 2050-re előreláthatólag 20%-ra növekszik majd.
Ha Európát nézzük, a használat utáni műanyaghulladékok 40%-át égetik el energia-visszanyeréssel, a maradékot újrahasznosítják, vagy csak simán lerakják egy arra kialakított lerakatba. A műanyag hulladék fele az Európai Unión belül marad, másik felét exportálják, leginkább Kínába (azaz, eddig leginkább Kína felé tették ezt, Kína 2017-es import tilalmáról még lejjebb írunk).
A műanyagnak számos előnye van: olcsó, tartós és sokoldalú. Ugyanakkor amilyen előnyei vannak, ugyanannyi hátrányt tud jelenteni a műanyag hulladék kezelése, elsősorban környezeti szempontok miatt. A műanyaghulladékok 2-5%-a az óceánokban köt ki, és olyan káros anyagokat bocsájtanak ki, amelyek rongálják az élővilágot.
Az Európai Bizottság 2015-ben már kidolgozott egy cselekvési tervet, amely magában foglalta a műanyag kérdés újragondolását is. 2017. januárjában a Bizottság elkészített egy olyan, fentiekre vonatkozó ütemtervet, amely megállapította a konkrét stratégiai sarokpontokat, és amely a kommunikáció irányait is kijelöli.
Ez magában foglalja olyan regulák bevezetésének előirányzását is, amelyek az egyszerhasználatos műanyag hulladékokra vonatkozik – például, adó bevezetése olyan műanyag termékek gyártására, amely mikroműanyagot tartalmaz.
Anglia nemrégiben adta ki 25 éves cselekvési tervét, amelyben szintén a műanyag hulladék csökkentését tűzte ki célul, 2042-ig előirányozva. Ez alapján megemeli a boltban használatos műanyag zacskók árát, adót és plusz díjakat irányoz elő a kávézókban és gyorséttermekben lévő egyszerhasználtos, műanyag alapanyagú termékekre, valamint 7 billió fontot szán innovációs fejlesztésekre.
Ezek a lépések mindenképpen szükségesek azután, hogy Kína 2017. nyarán kijelentette, hogy betiltja a műanyag hulladékok importját – azonban ez a lépés valamiféle probléma újragondolást is maga után von.
Hazánkban az ezirányú kezdeményezések még gyerekcipőben járnak. Amit most tehetünk, hogy felelősségteljesen próbáljuk meg kezelni a műanyag-hulladékok okozta problémát.
Ezt segíti elő a mi hulladék visszavételi szolgáltatásunk is, amely során a nálunk vásárolt extrudált és öntött plexi, tömör és üregkamrás polikarbonát hulladékot vesszük vissza, újrahasznosítás céljából.
Szeretnél többet is megtudni erről? Akkor vedd fel velünk a kapcsolatot.
