A műanyag viszonylag költségkímélő, típustól függően szinte minden formába átalakítható, erős és tartós. Ezeknek a tulajdonságoknak köszönhetően a műanyag szinte csoda anyagnak számít. Olyan hasznosnak bizonyult, hogy az 1950-es évek óta körülbelül 8,3 milliárd tonnát gyártottunk belőle.
Ennek a sikernek viszont vannak áldozatai, méghozzá a Föld élővilága. És egy nap az emberek is áldozatai lehetnek, ha nem vigyázunk.
Az előző 70 évben gyártott műanyag körülbelül 79%-át eldobtuk, és nagy része vagy szemétlerakókban végzi, vagy a természetben. A kidobott hulladék csupán 9%-át hasznosítjuk újra, a maradékot elégetjük.
Mennyire szennyezettek az óceánok?
Évente több, mint 8 millió tonna műanyag kerül az óceánba, számítások szerint 2050-re pedig több műanyag lesz benne mint hal, és a tengeri madarak 99%-a már fogyasztott műanyagot eddigre. Becslések szerint a tengerek jelenleg több, mint 51 trillió mikroműanyag részecskét tartalmaznak – ez 500-szor több, mint ahány csillag van a galaxisunkban.
A világon mindenhol található mikroműanyag, még az egykor patyolattiszta sarkvidéken is körülbelül 300 milliárd darab van ebből a részecskéből. A Csendes-óceánon fekvő Henderson-szigeten a legmagasabb a műanyagszennyezés koncentrációja.
Veszélyes?
Néhány műanyag toxikus, és megzavarja az egészséges élethez szükséges hormonok működését.
A tengeri teknősök szemszögéből a vízben lévő nejlonzacskók úgy néznek ki, mint a medúzák, a felszínen lebegve egy sirály számára pedig úgy nézhetnek ki, mint egy ízletes falat, a sügér számára pedig étvágygerjesztőbbek a műanyagzacskók, mint a plankton.
És nem meglepő módon ezeknek az emészthetetlen mérgeknek a fogyasztása nagyon ártalmas. Eddigi számításaink szerint a szennyezés több, mint 600 állatfaj számára káros, és sokak szerint ez újabb tömeges kihalásokhoz fog vezetni.
Miért aggasztó a műanyagszennyezés?
A tengeri élőlények kipusztulása nem jelent jó hírt, mivel az emberek nagyon sok halat fogyasztanak. És mivel a műanyag olyan kis darabokra tud lebomlani, hogy átjut a halak és más élőlények gyomrán és beépül a húsukba, ez azt jelenti, hogy mi is elfogyasztjuk azt a műanyagot, amit a tengerbe dobtuk.
Teszünk ellene bármit is?
A világ kezd felébredni, és észrevettük a problémát.
Az ENSZ 2017 februárjában bejelentette, hogy „háborút indít az óceánokat szennyező műanyagok ellen”.
Harminc ország csatlakozott az ENSZ kampányához, többek közt az Egyesült Királyságok, Kanada, Franciaország, Indionézia, Brazília, Norvégia, Olaszország, Peru és Kenya. Az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és Japán nem csatlakoztak.
Az Egyesült Királyság betiltotta a lemosható kozmetikumokban található mikroműanyagokat, például az arcradírban találhatókat, de nem tiltották be az alapozókban és napvédő krémekben lévőket.
Mennyire súlyos a helyzet?
Talán nem világrengető, de biztosan világszennyező. A műanyag korszaka egy meghatározó korszakká válhat bolygónk történetében.
Az 1950-es évek óta felgyülemlett műanyag idővel eloszlik majd a Föld felszínén mindenhol, és egy szemmel látható „kőzetréteget” fog alkotni.
És ez az egyik ok arra, – a radioaktív hulladékok, levegőszennyezés, a klímaváltozás eredményei és sok állatfaj kihalása mellett – hogy a geológusok azt gondolják, hogy a Holocén korszak véget ért, és megkezdődött a Anthropocene, vagyis az „Emberek korszaka”.
Egy pár évtizeden belül a műanyag korszaka, amely a Föld 4,5 milliárd éves történetében csak egy gyors szempillantásnak számít, nem csak minden életet, de magát a bolygót is megváltoztatja.
